LÁTÁSTRÉNING
A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
I. A szakképesítésre vonatkozó adatok
A szakképesítés megnevezése: természetgyógyász
látástréner
A képzés
formája: iskolarendszeren kívüli
felnőttképzés
II. A szakképesítés MUNKATERÜLETE
A munkaterület rövid, jellemző leírása:
A
szakterület középfokú végzettséghez kötött komplementer látás- és életminőség
gyógyító és javító, a látást tehermentesítő
természetgyógyászati tevékenység.
A természetgyógyász látástréning a látást tehermentesítő
életmód és életviteli korrekciók összessége. A látástréner ismeri az íriszen
kialakult funkcionális egyensúlyzavart, mint reflextérképet; és ennek
felhasználásával állítja be a maradék látás élességét, és alkalmazza a javító
módszereket (életmód, akupresszúra). Részt vesz a prevencióban a képernyők, a
technikai eszközök látást károsító hatásainak kivédésében (Bates módszer).
A látástréner
tevékenységét önállóan végzi az alábbi területeken:
- az egészségügyi-, szociális-, kulturális-, sport-, oktatási-nevelési
ellátó rendszer intézményeiben,
- a rekreációban,
- a gyógy idegen-forgalomban,
- a magánpraxisban
- a csoportpraxisban.
-egyéni
speciális tréningek végzése a beteg lakásán(gyengén látók,vakos esetében)
-látáséletmód
táborokban
III. A
SZAKKÉPESÍTÉS SPECIÁLIS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során
előforduló legfontosabb feladatcsoportok,
feladatok
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb alapfeladatok
A természetgyógyász látástréner
szakterületének szabályai
szerint anamnézist vesz fel és állapotfelmérést végez, majd kezelési tervet
állít fel, és ennek megfelelően látástréning kezeléseket végez.
2. A
foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb speciális feladatok
A
látástréner munkája során legyen képes
-
látástréning gyakorlatokat bemutatni és
betanítani, a következő módszerek segítségével:
- Bates módszer
- Schneider módszer
- Koplakov módszer
- valamint az akupresszúra és a
reflexológia vonatkozó technikáit alkalmazni
- az alapvető
életmód és életviteli tanácsadásra
- szürkehályog,
zöldhályog, retinopathia
diabetica, angiopathia hypertonica, neuro-ophtalmologia (pseudo tu. cerebri),
amaurosis fugax
esetében.
-
anyagcsere betegségek szemtüneteinek kezelésében
-
alkalmazni a szemtükröt a szem törőközegének átvilágítására
-
visus tábla értékelésére
-
az iskoláskori szemhibák, látászavarok, fáradt szemizmok pihentető és
alkalmazkodó képességét erősítő
gyakorlatok végzésére, gyakoroltatására
-
a képernyő előtti munkavégzés szemre károsító hatásának felismerésére, és
prevenciós gyakorlatok végzésére, gyakoroltatására
-
a progrediáló látásromlás lassítására a szemorvossal együttműködve
-
a legegyszerűbb optikai látáshibák kiszűrésére (myopia, hypermetropia,
presbiopia)
-
a szemtükörrel átvilágítani a szem törőközegeit
-
a maróanyagok és idegentestek okozta sérülés elsősegélynyújtására
-
az akupresszúrás és masszázstechnikák bemutatására, a szem funkcionális
köreinek erősítése érdekében
-
a meridiánok szemre ható pontjainak akupresszúrás kezelésére
-
ismerni a szemre vonatkozó reflex területeket a test mikrorendszereiben (fül,
talp, tenyér, arc, írisz)
-
értékelni a szemüveg és a kontaktlencse fontosságát
-
megérteni a szembetegségek legfontosabb orvosi leleteit.
3. A feladat elvégzéséhez szükséges eszközök,
berendezések
A látástréning kezelés az egészségügyi
szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően történik.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SPECIÁLIS VIZSGÁZTATÁSI
KÖVETELMÉNYEI
1. SZAKMAI KÉPZÉS
1.1. Szakmai elméleti és gyakorlati
képzés
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés
minimális óraszáma: 100 óra
1.2. Oktatóhelyi záróvizsga
A 100 óra időtartamú
szakmai elméleti és gyakorlati képzést
oktatóhelyi záróvizsga követi.
1.3.
Kötelező szakmai gyakorlat:
A
vizsgázónak összesen 60 óra oktatóhelyi gyakorlati időt kell teljesítenie legalább 3 éves hivatalos működési engedéllyel és
szakmai gyakorlattal rendelkező szakképzett természetgyógyász látástréner mellett.
A gyakorlat
teljesítése során kiemelt jelentőségű feladat: anamnézis felvétel,
állapotfelmérés, kezelési terv készítése, természetgyógyász
látástréning kezelés,
dokumentáció készítése.
A
gyakorlat teljesítéséről kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a
gyakorlatvezető jogosultságát, a gyakorlati idő teljesítéséről a gyakorlatot
teljesítő által vezetett naplót, melyet a gyakorlatvezető leigazol.
1.4.
Esettanulmány
A vizsgára jelentkezőnek 5 db
esettanulmányt kell elkészítenie az általa, a gyakorlati idő teljesítése során
elvégzett természetgyógyász látástréning
kezelésről. Az esettanulmányt a gyakorlatvezető értékeli, s a vizsgázó a
vizsgára való jelentkezéséhez az esettanulmányt és az értékelést csatolja.
2.
SZAKKÉPESÍTŐ VIZSGA
2.1. A szakmai vizsga részei:
–
írásbeli elméleti
vizsga
–
szóbeli elmélet vizsga
–
gyakorlati vizsga
2.2.
A szakmai vizsga alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól
felmentés nem adható.
2.3. A szakmai vizsgán
számon kérhető feladatok
Az
írásbeli elméleti vizsgán központilag összeállított, 100 pont értékű
feladatlapot oldanak meg a vizsgázók.
A feladatlapon elméleti és gyakorlati kérdések is szerepelhetnek.
Az írásbeli és szóbeli elméleti vizsgán elsősorban az alábbiakban meghatározott
témakörökből kell a vizsgázónak kérdéseket megválaszolni:
2.3.1. A látástréning általános ismeretei
- Látástréning alapismeretei:fogalma,
történeti áttekintése, holisztika és iriszdiagnosztika, energetika,
akupresszúra
A
látástréning magyarországi
kialakulásának folyamata, képviselői.
A
látástréning nemzetközi és magyar szakirodalmának áttekintése, értékelése.
-
A látástréning és az orvostudomány kapcsolata.
-
A látástréning helye a magyarországi természetgyógyászati módszerek
rendszerében.
-
A látástréning vizsgálatok során használt mikroterületek alapvető
ismeretei:irisz, fül.arc,nyelv, fej
-
A helytelen életmód, és a káros szenvedélyek hatása a látásunkra és a
szembetegségekre
Látástréning alapelvek, kompetencia határok
A látástréning hatásmechanizmusa, élettani
hatásai, abszolút, és relatív kontraindikációi, azonnali és
későbbi hatásai.
-
A látástréning felelőssége és kompetenciája
- Az
állapotfelmérés alapelvei és módszerei.
Az
irisz, arc és fül – elváltozások, az egyes kórképek
reflexzónában megjelenő képletei.
A
látástréning szerepe az addikció, szenvedélybetegség(neuritis retrobulbaris) –
betegségfogalom, következmények, hatásmechanizmus.
-
A látástréning klinikuma.
A látástréning,mint önáló
szakmaterület,elhatárólódik, de mégis együttmüködik a szemészeti
szakmaterületektől, úgymint látszerészet, optometria, szemorvoslás.
A látástréning és a társszakmaterületek rövid
jellemzése, a feladarok külmbözősége szempontjából
2.3.1. A látástréning speciális ismeretei
-
állapotfelmérési
térkép és kezelési térkép készítése az optikai reflexológia alapján
-
lazító
masszázs a látás tehermentesítésére ,irodai munkát végzőknél
-
a
különböző szervrendszerek zónáinak elváltozásainak értékelelése az optikai
reflexológia alpján
-a látástréningban használt szemtükör használatának ismerete, a töróközeg
átvilágítása során
-a Vizus tábla értékeinek ismerete és értékelése
-a Bates
szemtorna i elméleti és gyakorlati ismerete,és hatásmechanizmusa
-a Lpőlakov szemtorna elméleti, gyakorlati
ismarete,és hatásmechanizmusa
-a Schneider szemtrona elméleti gyakorlati
ismeret és hatásmechanizmusa
-a kínai masszázs elméleti és gyakorlati
ismerete és hatásmechanizmusa
--az anamnézis pontos felvételének ismerete a látástréning szempointjából
-alapvető táplálkozási modellek ismerete a
szemfenék meszesedésben szenvedőknél
-alapvető táplálkozási modellek ismerete a
glaucomás betegeknél
-alapvető látásfejlesztő tzestet mozgató tornák
ismerete, és hatása a látásjavításban
-a szemüveg dioptriájának felismerése , és a szemüveg lencse előjelének
megállapítása
-a szinlátás vizsgálat egyszerű ismerete,
műszerek nélkül
-a látásfejlesztő eszközök ismerete
-a vakok és látássérültek relaxációs és
meditációs technikáinak ismerete
-a súlyosan látássérültek és nem látók leki
éeéki problémáinak és segítő technikák
ismerete
A gyakorlati vizsga feladatai:
-
a vizsgázó
által benyújtott – a vizsgabizottság által kiválasztott -, valamely esettanulmány
bemutatása, ismertetése, indoklása
-
egy megadott anamnézis és diagnózis értékelése a
látástréner szemszögéből, állapotfelmérés, visus mérés, szem törőközeg
átvilágítás, színlátás vizsgálat, reflexológiai és akupresszúrás
állapotfelmérés, kezelési terv készítése, az adott gyakorlatok bemutatása,
dokumentáció.
A gyakorlati vizsga konkrét feladatsorát a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja
össze és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
2.4. A szakmai záróvizsga értékelése
A szakmai vizsgát szervező intézmény által kiadott
Vizsgaszabályzat – a felnőttképzési jogszabályoknak megfelelően - tartalmazza
többek között a vizsga lebonyolításának, a vizsgaeredmény értékelésének
részletes szabályai.
Írásbeli
elméleti vizsga:
Az írásbeli vizsgarészen a szakmai követelmények
alapján központilag összeállított, 100 pont értékű feladatlapot oldanak meg a
vizsgázók. A feladatok egyenkénti értékelését követően az összesített pontszám
adja a feladatlap végső érdemjegyét a következők szerint:
0-50 %
elégtelen (1)
51-60
% elégséges (2)
61-74
% közepes (3)
75-84
% jó (4)
85-100% jeles (5).
Szóbeli
elméleti vizsga:
A szóbeli
vizsgarészen a vizsgázó III. 1. és 2., és a IV. 2. pontban meghatározott
feladat követelmény alapján összeállított kérdéssor szerint ad számot a tudásáról. A vizsgateljesítmény
értékelése 1-5-ig terjedő érdemjegy.
Az elméleti
vizsga végső osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsga átlagolt eredménye
(érdemjegye) alapján kell meghatározni, középérték esetén a szóbeli
vizsgaeredményhez kell igazítani.
Gyakorlati
vizsga:
A
vizsgázó vizsgateljesítményének értékelésére pontrendszer alkalmazandó, melynek
szabályait a szakmai
vizsgát szervező intézmény állítja össze.
A
vizsgázó összesített pontszámnak megfelelően 1-5 ig terjedő osztályzat alapján állapítja meg vizsgabizottság a
gyakorlati vizsga végső osztályzatát.
A
szakmai záróvizsga végső eredménye:
a)
elméleti
vizsga:
„ jól megfelelt” (4-5-ig terjedő osztályzat )